Ebben az évben március 13-án emlékeztünk meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról. Ezt az ünnepi megemlékezést hagyományosan az iskola a faluval együtt rendezte. Az ünnepi műsorban az 5. a osztály tanulói, három vendégtanuló és az énekkar közreműködött, a falut a Kismarosi Zenei Társulat zenekara képviselte.
A negyedikesek Ari és Ivett néni irányításával Petőfiről rajzoltak, festettek képeket.
A Vilcsek-díjat ebben az évben Szilva Fanni vehette át. Ezúton is gratulálunk neki!
A műsor címe: A mi Petőfink
A költő életének kiemelkedő eseményei köré épült a megemlékezés.
Magyarként az óvodától az érettségiig folyamatosan találkozunk Petőfivel. Ez idő alatt legalább egy tucat március 15-ei ünnepségen szembesülünk valamilyen formában Petőfi alakjával. És akkor még nem beszéltünk a hétköznapokról, ahol a róla elnevezett utcák, terek, közintézmények vesznek minket körül.
Egy fotókiállítás megnyitóján azt olvastam, hogyha egymás mellé tennénk a magyarországi Petőfi utcákat, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk.
Rábukkantam egy olyan Petőfi-emlékműveket tartalmazó adatbázisra, amelyben csak Magyarországon 557 darab koordináta szerepel. Ezek szobrokat és domborműveket jelölnek. Ebből a hatalmas anyagból majd 200 Petőfi-szobor képe látható is volt a műsorban.
Nem túlzás azt mondani, Petőfi velünk él. Nem egyszerűen egy személy, hanem nemzeti minimum, közös nevező. Az anyám tyúkjától a talpra magyarig majd mindenki tud tőle valamit idézni. Az arcképét is magabiztosan felismerjük.
Pedig kevés ideig volt köztünk. Mindösszesen 26 és fél év adatott meg neki.
„Petőfi dicsősége azon a napon érte el élete csúcspontját, amelyet a nemzet ébredéseként/születéseként tartunk számon, és éppen akkor veszett el, amikor a nemzet katasztrófája beteljesült.”
Petőfi Sándor ama végzetes napon eltűnt.
Az eltűnés okán könnyen megteremtődik bennünk a jelenvalóság képzete.
A halál bizonyosságának hiánya, a szó szoros értelmében is halhatatlanná avatta őt.
850 költeményt hagyott az utókorra. Mindenhol és mindenről tudott írni.
Gyenge fizikuma ellenére jószerivel bejárta gyalog az országot, ezzel kijelölve az általa felfedezett és megálmodott haza határait.
Bódis Ágnes



